Huhh, elég rég írtam ide bármit is utoljára, de mivel fizikailag nem haladtunk azóta, így nem annyira volt mit, viszont úgy gondolom érdemes azért összefoglalni az elmúlt hónapok történéseit és levonni belőlük a tanulságot.

 Valahol ott tartottunk a sztoriban, hogy tervezgettem a szoba dolgait, mondván az lesz a következő "áldozat". Ez a terv nem jött össze, mert nem találtam olyat aki elvállalja, így alakult ki a B terv, akkor majd nyáron a maradék minden egybe, hátha akkor nem lesz túl kis munka. Ahogy elindult az év elkezdődött a keresgélés, és megint szembesültem az építőipar magyar valóságával. Az ismerős cimbije sajnálja, de még akkor is túl kis munka neki, ha minden maradékot egybe veszünk, mert ő házakat épít, egy ilyen pici lakásban meg semmi kihívás. Aztán a következő, szintén ismerőstől kapott telefonszám, a vonal túlvégén egy fiatalos hangú, kellemes emberke, na mondom ha ő tényleg ilyen akkor királyság lesz. Időpont megbeszélve, jön, megnézi. Aztán én csak várom és várom, próbálom hívni nem veszi fel, aztán másnap is hívom, semmi, aztán pár nap múlva, megint semmi. Szőrén szálán eltűnt. Ezzel megint heteket vesztettem, és tudtam, hogy egyre rosszabb pozícióból indulok, hisz a nyár közeleg a jó szakemberek meg már a jövő évi munkát tervezgetik lassan. Aztán jött még egy ajánlás, felhív, jön, oké. Tényleg jött, méricskélt, beszélgettünk, elmondtam mit és hogyan képzeltem, felirogatta, majd küldi az ajánlatot. Hát nem siette el, ismét több mint két hét telt el, de juhú, megvan az árajánlat.

Na és akkor nézzük is meg jobban. Elsőre átfutom csak az összeget, hogy a nagyságrend meglegyen. Az már látszik, hogy emberünk nem túl profi ebben, egy word doksi, kicsit szedett-vedett, fura bontásban szerepelnek benne a dolgok, de nagyjából azért kihámozom, hogy mi van. Egyik lap alján szerepel kicsi betűkkel, hogy plusz ÁFA. Oké, erről majd még beszélgetünk, anyagszükséglet, kb darabra/centire/kilóra kiszámolva, bár furák a mennyiségek, meg egy csomó minden van amiről nem tudom mi, de nem vagyok szaki, így ezt megbocsátom magamnak. Aztán lássuk, külön tétel a parkolási díj 20 munkanapra, van itt anyagmozgatás díja, meg konténer. Kértem, hogy a bontási díjat külön tüntesse fel, mert azt még nem tudom, hogy haverokkal megoldjuk, vagy mi lesz, ugyanis a bontott anyag egy részére lenne jelentkező aki elvinné. Szóval furán kusza, de túllépek rajta, felhívom, oké, kb jó lesz, hozza a vizest is, mert ebbe az nincs benne, ekkor már kiderült, hogy a villanyszerelő akit tudna nem ér rá, mondom semmi baj, arra van nekem egy nagyon jó barátom, ő csinálta a többit a lakásban, nem gond. Jön a vizes emberrel, megnézik, elmesélem mi van, mi lesz, mutatok képeket, stb. Oké, persze, hajrá. Újabb hét mire jön a vizes ajánlat is, ez egy fokkal összeszedettebb, rendben, árban kb erre számítottam, legyen. Felhívom, oké, jó lesz, de annyit módosítanék, hogy a bontást elintézzük, mert mi meg tudjuk oldani konténer nélkül, és amúgy is kicsit fasírtba vagyok a szövetkezettel, szóval a konténert hagyjuk, van teherautó, megoldjuk. Na itt jött ez első visszatáncolás, hogy hát akkor ezt így nem vállalja, mert neki nincs papírja se és mi van ha feljelentik. Hűha. Mondom akkor számlára se számítsak, meg semmi. Hát ne. Jójó, hát amúgy is a fene akar ennyi adót fizetni, oké számla nem érdekel, de mi az hogy se papírja semmi, hát nem egy vállalkozó vagy legalább alkalmazott valahol? Hát nem, ő ezt így magánban csinálja. Már itt éreznem kellett volna a bajt, de mondom rövid már az idő, az ajánlóval beszéltem, nincs gond, jól dolgozik a srác, nem lesz semmi para. Meggyőztem (bár fura, hogy az ügyfél győzködi a szakit, hogy naaa csináld már meg), hogy nem lesz semmi gond, oké, húzza a száját, de belemegy, de akkor ő bont, mert amúgy is alig van pénze ezen a bizniszen és ne húzzam már le mert akkor nem éri meg neki. (????) Jó, oké, leszervezem, ő bont, mi visszük a sittet. Mivel mire sikerült zöld ágra vergődni igencsak benne voltunk az időben, elkezdtem intézni a többi dolgot.

Hívom az ajtóst, nem mellesleg ő ajánlotta a kivitelő srácot. Kijön, felmér, beszélgetünk, tök jófe, érti a dolgát, elmondom nagyjából mi az elképzelés, oké, hoz majd színmintákat meg katalógust. Ezzel is elment több mint egy hét mert ugye ez kézről kézre jár az ügyfeleknél, de hozta, én két nap alatt kiválasztottam amit akartam, remek, szerződést megkötöttük, minden fasza.

Hívom a kivitelező gyereket, oké ajtók meg vannak rendelve, beszélgessünk az időpontokról meg az ütemezésről, jöjjön el, elhívom a havert is aki a villanyt csinálja, beszéljük meg ki mikor mit hogyan. Eljött, megbeszéltük, aztán még beszéltünk más dolgokról is, például említette, hogy gerincsérve van (hurrá, ha rosszul emel akár le is bénulhat, csak ne nálam), haverom vállalkozó, folyamatosan keres munkaerőt, kikérdezi a srácot, hogy mit tud, mert ha jó, akkor hívná őt is melózni akár. Viszonylag vidám hangulatban elválnak útjaink, én boldog vagyok, hogy minden sínen van, szombat reggel nagy lelkesen ébredek, kávé, reggeli, pakoljunk, rám jött a dobozolhatnék, hogy megint vigyünk egy adag cuccot a raktárba, vidámság meg minden. Aztán elmegyek boltba ebéd alapanyagért, és már épp indulok hazafele amikor jön egy sms. A kivitelező sráctól. Elég hosszú. Gyorsan átfutom, szinte fel se fogom, csak a végét, hogy nem vállalja. Hát majdnem összeestem, iszonyú rosszullét fogott el, mert erre nem számítottam. Elolvastam még egyszer, meg még egyszer, hogy nem tudja ki nekem a srác (a legjobb barátom) aki ott volt, de hogy nem érti miért ellenőriztettem le valakivel, meg hasonló baromságok, hát köpni nyelni nem tudtam. Felhívtam, akkor is csak beszélt össze vissza, hogy megingott bennem a bizalma, meg hogy mi van ha én nem fizetem ki, meg hasonlók. Nem tudom mi baja van, de azóta sem beszéltünk, én mindenesetre elkezdtem másik kivitelező után nézni, mert vele ezek után már biztos nem vagyok hajlandó együttműködni.

Persze eléggé bajban vagyok ezzel, nem is vagyok jól azóta se, de próbálom megoldani a szitut. Beszéltem az ajtóssal, aki ajánlotta, vázoltam neki is a dolgokat, és hogy lehet csúszik a dolog, de azért a megrendelt és kifizetett ajtók kellenek csak nem tudom mikor. Rendes volt nagyon, ő se érti mi lett a sráccal. Mindenesetre gyorsan még felhívott egy másik illetőt, ő ma jön hozzám, elmondom neki is, hogy mit szeretnék, aztán meglátjuk. Hívogattam a netről is cégeket, nyilván a jobban kinézők már foglaltak, az egyik azt mondta, hogy ha június végéig jelentkezem, akkor még szeptemberre be tudják vállalni esetleg, előbb semmiképp, másik az már csak 2017-re és így tovább.

Magyarán szólva, szar van a palacsintában, és én hempergek benne, csak nem önszántamból. Nem tudom ezek után hogyan fogok megbízni bárkiben aki elvállalja a munkát, de valahogy majdcsak lesz. Meglátjuk mi lesz a ma este eredménye, ennek függvényében még lehet visszahívom azt aki szeptemberre tudná vállalni, majd kiderül.